Kinyitották a poklok kapuját

Izrael le akarja törni a palesztin fegyveresek szarvát, és megritkítaná a Hamász által felhalmozott nagy hatótávolságú rakétákat is a szerdán egy katonai vezető megölésével indult akcióval. A választások előtt álló országban a támadásból megpróbál belpolitikai előnyt is kovácsolni a kormányzó Likud, a lépés azonban visszaüthet, ha elhúzódnak a harcok.

Kinyitották a poklok kapuját - fenyegetőztek a gázai palesztinok, miután szerdán Izrael likvidálta egyik fontos katonai vezetőjüket. Ahmed Szaid Halil Dzsabbarit, a Kasszám Brigádok, a Hamász fegyveres szárnyának vezetőjét az ismét fokozódó palesztin rakétatámadások miatt ölték meg.
Vezetőjük megölésére válaszul a palesztinok rakéták tömegeit zúdították Izraelre, mire péntekre virradó éjjel csak fokozódott a Gázai övezetre gyakorolt izraeli katonai nyomás. Az izraeli hadsereg több mint 130 célpontot lőtt, többnyire olyan helyszíneket, ahonnan a palesztinok kilövik rakétáikat. Az akcióknak eddig legalább 24 palesztin áldozata van, a palesztin hatóságok szerint köztük öt gyerek. Izraelben hárman vesztették életüket, amikor palesztin rakéta csapódott egy házba a délen fekvő Kirjat Malaciban.
Húsz év után felsírtak a szirénák
Úgy tűnik, Izrael most nem áll meg a palesztin rakétaindító állások és fegyverraktárak ellen eddig is több-kevesebb rendszerességgel végrehajtott légicsapásoknál. A jól értesültek szárazföldi offenzíváról beszélnek, bár az illetékesek szerint ebben a kérdésben még nem született döntés. Pénteken mindenesetre behívtak 16 ezer tartalékost, miután a kormány összesen 30 ezer ember aktivizálására A kölcsönös légicsapások pénteken is zajlottak. Izrael több támadást hajtott végre, a palesztinok több tucat rakétát lőttek ki, köztük nagy hatótávolságúakat is.
Több palesztin rakéta robbant Tel Aviv közelében, ami komoly pánikot okozott a helyi lakosok körében. A városban csütörtök után pénteken is megszólaltak a légvédelmi szirénák, a lövedékek azonban nem okoztak károkat, különböző beszámolók szerint a tengerben, de legalábbis nem lakott területen csapódtak be. Az első öbölháború, azaz 1991 óta ez az első alkalom, hogy ilyen támadás éri Tel-Avivot (akkor Szaddám Huszein rezsimje lőtte Izraelt Scud rakétákkal).

Hasonló történt Jeruzsálemben is, ahol ugyancsak megszólaltak délután a légvédelmi szirénák, ami után a helyi lakosok egy "fojtott robbanásról" számoltak be. Utóbb a Hamász is bejelentette, nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki Jeruzsálem felé, amely 70 kilométerre fekszik a Gázai övezettől. A Kasszám brigádok, a Hamász fegyveres szárnya a Twitteren közölte, két rakétát lőttek ki a városra. A helyi hatóságok szerint a becsapódásnak nem voltak áldozatai.
A BBC által idézett elemzők szerint a gázai palesztinok eddig nem használtak ilyen hatótávolságú rakétát, ez az első alkalom, hogy ilyen távoli helyszíneket is célkeresztbe vesznek. Az izraeli hadsereg szerint szerda óta 550 rakétát lőttek ki Izraelre palesztin fegyveresek, ezek közül 184-et megsemmisített az izraeli rakétavédelmi rendszer. Izrael eközben 600 célpontot lőtt a Gázai övezetben. Találat érte többek között a belügyminisztérium épületét is.
A támadás időzítése nem elvonatkoztatható az izraeli belpolitikától - elemezte a helyzetet a brit Guardian. Januárban választás lesz Izraelben, és a kampányban erősnek kell látszania Benjamin Netanjahu jelenlegi kormányfőnek. A brit lap szerint ráadásul a katonai akció kitűnő alkalom, hogy eltereljék a figyelmet az ellenzéki kihívó által propagált politikai témákról.

Emellett ezekben a napokban várták Ehud Olmert korábbi kormányfő bejelentését arról, hogy visszatér a nagypolitikába. A Netanjahu Likud pártját a 2006-os választáson jelentős fölénnyel legyőző Olmert ellen 2009-ben korrupció miatt emeltek vádat, ami miatt le kellet mondania posztjáról. Az ügyet idén szeptemberben felfüggesztett börtönnel és pénzbüntetéssel megúszta. Egy barátja a hét elején arról beszélt, napokon belül bejelenti visszatérését és indulását a következő választásokon, ami után ő lesz a miniszterelnök.
Elképzelhető, hogy a gázai akcióval ennek a bejelentésnek a jelentőségét is igyekezett halványítani az izraeli kormány. Tisztújítás előtt áll ugyanakkor a kormányzó Likud párt is, és a vezetés ott sem szeretné, ha úgy ítélnék meg őket, hogy nem képesek kezelni azt a kihívást, amit a palesztinok támadásai jelentenek. Fontos a figyelem Ehud Barak védelmi miniszter számára is, aki korábban kilépett az izraeli Munkapártból, és kétséges, hogy újonnan alapított kis szervezete meg tudja majd szerezni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Feltételezik, hogy ő tette le a javaslatot Netanjahu asztalára, hogy le tudják vadászni Dzsabbarit, azt is sugallva, ha nem teszi meg, ez visszaüthet rá a választás idején.
A Stratfor amerikai elemzőközpont szerint ugyanakkor az akciónak az a célja, hogy megsemmisítsék az Irántól kapott Fadzsr-3 és Fadzsr-5-ös közepes és nagy hatótávolságú rakétákat. Az egész még október 23-án éjjel kezdődött egy szudáni fegyvergyár megtámadásával, amelyet feltehetően az izraeli légierő hajtott végre. Az akció mögött az a feltételezés áll, hogy a Hamásznak nagyobb mennyiségű ilyen rakétát sikerült beszereznie. Erre utalnak a Tel-Avivot és Jeruzsálemet ért palesztin rakétatámadások is. Az izraeliek azért támadták meg a fegyverraktárat, mert feltételezték, hogy egyebek mellett ott szerelik össze ezeket a rakétákat is.
Több legyet egy csapásra
Kérdés, meddig tolerálja az izraeli közvélemény, hogy az ország déli részén százezrek élnek folyamatos fenyegetettségben a palesztinok rakétatámadásaitól. A Time amerikai magazin szerint Izrael úgy számol, hogy 2-3 héten belül nem zárják le a Védelem pillérje névre keresztelt hadműveletet.
Az amerikai lap szerint Izraelnek több célja is van a támadással. Egyrészt szeretné megfélemlíteni az övezet szélsőséges muszlim harcosait, a Hamászt ugyanakkor nem akarja felszámolni, mivel most még így is a legmérsékeltebb szervezetnek számít az övezeten belül.
A Hamászon múlott például, hogy 2008 - a legutóbbi Gázát ért nagyszabású izraeli katonai akciók - óta viszonylagos béke volt a térségben. Néhány hónap békés időszak után ugyan rendre jött egy zajosabb, rakétatámadásokban gazdagabb időszak, de némi ellencsapás után visszaállt a nyugalom. Ez ahhoz kellett, hogy a Hamász - demonstrálva Izrael-ellenességét - fenn tudja tartani az övezetben megszerzett hatalmát.

Csakhogy ezek a zajosabb időszakok az utóbbi időben egyre gyakoribbak voltak - magyarázta a Time-nak Benedetta Berti, a te-avivi egyetem nemzetbiztonsági kutatója. A kutató szerint ennek az volt az oka, hogy a szervezeten belül meggyengült a vezető, Halid Meshal által képviselt irányvonal, amely a Ciszjordániát uraló és az izraeli-palesztin kérdés békés megoldását szorgalmazó Fatahhal történő megegyezésre törekedett. Ez az Izrael elleni rakétatámadások egyre növekvő intenzitásában is megmutatkozott.
Berti szerint az akció célja az is, hogy rávegyék a Hamászt, terelje politikai síkra az ügyet, ám ez a törekvés könnyen visszaüthet, és minél tovább tartanak a hadműveletek, annál nagyobb valószínűséggel következik ez be.
A palesztinokat azonban kétségkívül meglepte az akció. Az izraeli titkosszolgálati jelentésekre hivatkozó Time szerint Dzsabbari csütörtöki temetésén nem jelentek meg a Hamász vezetői. "Nem tudták, hogy elérték azt a pontot, amivel katonai akcióra kényszerítenek minket. Az is váratlanul érte őket, hogy menyire kiszolgáltatottak voltak - mind Dzsabbari, mind a Fadzsr-rakéták" - idézett a Time egy izraeli katonatisztet. (forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20121116-izraeli-akcio-a-gazai-ovezet-ellen-okok-varhato-kovetkezmenyek.html)