Méretes különadót kapott az MTel, veszélyben az osztalék?

A Magyar Telekomnak jövőre már nem kell távközlési különadót fizetnie, cserébe a telefonadó mellé közművezeték adó terheli majd a vállalat eredményét. Az új adó részvényenként 7-8,5 forintos negatív hatást jelenthet, amit a piac a bejelentés óta már beárazott, az igazán fontos kérdés azonban az, hogy képes-e a társaság a mostaninak megfelelő, 50 forintos osztalék kifizetésére. 

Milyen adókat fizet a társaság?

Távközlési különadó
A Magyar Telekom 2010-óta fizet távközlési különadót. 2010-ben a társaság telekom adó fizetési kötelezettsége 27 milliárd forint volt, mely a negyedik negyedévi pénzügyi kimutatásokban egyéb működési költségként került elszámolásra. 2011-ben negyedévente közel 6,3 milliárd forintnyi különadó került elkönyvelésre, az egész évet összesen 25,4 milliárd forintnyi távközlési különadó terhelte. Idén negyedévente közel 6,1 milliárd forintnyi távközlési különadó került elkönyvelésre, az egész éves terhelés számításaink szerint 24,5 milliárd forint körül alakulhat. A jövő évtől a távközlési különadó kivezetésre kerül.

Telefonadó
2012. július 1-jétől határozatlan időre telefonadó bevezetéséről döntött a magyar országgyűlés. Az adó mértéke vezetékes és mobil hangszolgáltatás esetében 2 forint percenként valamint 2 forint SMS-enként és MMS-enként. Az eredeti, kihirdetett törvényszöveg szerint az adó mértéke magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámok esetében hívószámonként havi 700 forintban, míg az egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 2500 forintban került maximálásra.

Idén a Magyar Telekom dupla adóztatás alá esik, hiszen nem csak a távközlési különadót, de a telefonadót is fizeti. Az idei harmadik negyedévben 4,4 milliárd forintnyi telefonadó is elszámolásra került, az egész évben a társaság közel 8,5 milliárd forintnyi telefonadót fizethet. Jövőre már megszűnnek azok a cap-ek (az adó mértéke magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámok esetében hívószámonként havi 400 forintban, míg az egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 1400 forintban került maximálásra 2012-ben) amelyek miatt alacsonyabb telefonadót fizetnek a társaságok illetve ügyfeleik, ezért 2013-ban magasabb, éves szinten mintegy 20 milliárd forintnyi telefonadót fizet a társaság.

Közművezeték adó
2013. január 1-jétől adót kell fizetni a közművezetékek után, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként. Az adót más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Hírközlési vezetékek esetén az adó nyomvonalhossztól függően sávosan került meghatározásra: az első 170 000 méter után az adó teljes mértékének 20%-a fizetendő, 170 000 és 250 000 méter közötti része után 40%-a, 250 000 és 300 000 méter közötti része után 80%-a, 300 000 métert meghaladó része után pedig az adó teljes mértéke fizetendő.

2013-ban a Magyar Telekom eredményét a telefonadó és a közműadó is terheli, a közműadót két egyenlő részletben kell megfizetni, ettől függetlenül a Magyar Telekom eredménykimutatásában negyedévente megjelenik majd ez a tétel, mégpedig a működési költségek között. A Magyar Telekom előzetes becslései és a jelenlegi törvényszöveg alapján 2013-tól a cég által fizetendő közművezeték adó éves összege várhatóan 9 és 11 milliárd forint között lesz. A maximális teherrel számolva negyedévente nem csak a közel 5 milliárd forintnyi telefonadó, de közel 2,8 milliárd forintnyi közművezeték adó is terheli a vállalat eredményét.

Teljes különadó-terhelés
A Magyar Telekom 2010-ben 27 milliárd forintnyi, 2011-ben 25,4 milliárd forintnyi távközlési különadót fizetett be, idén várhatóan 24,5 milliárd forintnyi távközlési különadót és ezen felül 8,5 milliárd forintnyi telefonadót könyvel el, jövőre pedig 20 milliárd forintnyi telefonadó és akár 11 milliárd forintos közművezeték adó is terheli a vállalatot. Vagyis a Magyar Telekom jövő évi különadó terhelése magasabb, mint amivel a társaság 2010-ben és 2011-ben szembesült, viszont alacsonyabb az idei évinél.

Hogyan hathat az eredményre az új adó?

A közművezeték adó összege a működési költségek között jelenik meg, ez az összeg csökkenti a társaság EBITDA-ját. Az elemzői várakozások alapján a Magyar Telekom EBITDA-ja 2013-ban magasabb lehet, mint idén, viszont a becslésekben valószínűleg még nem számoltak a közműadó negatív hatásával. Amennyiben azt feltételezzük, hogy az elemzők modelljeikben még nem számoltak az új különadó negatív hatásával, akkor az új terhet levonva a jelenleg vártnál közel 5 százalékkal alacsonyabb EBITDA adódna.

Az új különadó negatív hatásával kalkulált EBITDA-val számolva a Magyar Telekom EV/EBITDA alapon még mindig a legolcsóbb régiós telekom cég lenne.

A Magyar Telekom becslése szerint 2013-tól a cég által fizetendő közművezeték adó éves összege várhatóan 9 és 11 milliárd forint között lesz, ez alapján a nettó negatív eredményhatás 7,3-9 milliárd forint között lehet, ez részvényenként 7-8,5 forintos negatív hatás.

Mi lesz az osztalékkal?

A Magyar Telekom a társaság gazdasági vezérigazgató helyettese a harmadik negyedéves gyorsjelentés után elmondta, hogy az idei évi szabad készpénztermelés 58 forint körül lehet részvényenként, ez alapján a társaság képes lehet a korábbi éveknek megfelelő, 50 forint körüli részvényenkénti osztalék kifizetésére az idei év eredménye után. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a részvényenkénti 58 forintos, vagyis összességében 60 milliárd forint körüli szabad cash flow-t idén jelentős egyszeri tételek csökkentették. A vállalat a DOJ-val és az SEC-vel történt megegyezés kapcsán teljesített 2012. januári 22,1 milliárd forintnyi pénzkifizetést, de a 900MHz-es frekvenciasáv kapcsán fizetett 10,9 milliárd forintos licenszdíj, és a 3G/LTE technológia bevezetése kapcsán keletkezett magasabb kiadások is negatívan hatottak a szabad cash flow-ra. Ezek a tételek jövőre már nem csökkentik a cash flow-t, a különadó terhelés 2012-höz képest 2013-ban már valamelyest csökken, tehát amennyiben a vállalat operációjában nem következik be jelentősebb romlás, akkor a vállalat képes lehet a 2012-eshez hasonló szabad cash flow elérésére, ez alapján pedig a mostanihoz hasonló, 50 forint körüli osztalékot fizethet. Persze ez a menedzsment döntése lesz, kérdés az, hogy az eladósodottság bent marad-e a vezetés által korábban meghatározott 30-40 százalék közötti sávban, és az is kérdéses, hogy az élesedő verseny és a romló iparági trendek mellett a menedzsment mekkora eredménytartalékot kíván képezni.

Amennyiben maradna a részvényenkénti 50 forintos osztalék, a Magyar Telekom 12 százalék feletti osztalékhozamot nyújtana, ami még a 10 éves magyar állampapírok hozamát figyelembe véve is vonzó osztalékhozam.

(forrás: http://www.portfolio.hu)