Warren Buffett titka - Így lehetünk sikeres befektetők

A világ talán legsikeresebb befektetője, Warren Buffett nem titkoltan az érték alapú befektetés híve, eredményei pedig az elmúlt évtizedeket elnézve magukért beszélnek. A Marketwatch egy napokban megjelent cikke összegyűjtött néhány fontosabb szabályt, melyet érdemes követni azoknak, akik az említett befektetési stratégiát a gyakorlatban eredményesen szeretnék alkalmazni.

Warren Buffett neve a piaci szereplők körében egyet jelent a sikeres befektetővel. A guru elsősorban az érték alapú befektetés híve, aminek több alkalommal is hangot adott már korábban, az alábbiakban ennek a megközelítésnek a rövid jellemzőit, valamint a történetét tekintjük át.

Mi is az érték alapú befektetés?

Az érték alapú befektetés azokra a gondolatokra épül, melyeket még Benjamin Graham és David Dodd kezdett el tanítani a Kolumbia Egyetemen 1928-ban, a főbb alapelvek pedig 1934-ben a Security Analysis nevű kiadványban is bemutatásra kerültek. Azóta persze a gyakorlatban több formája alakult ki ennek a stratégiának, a lényeg, hogy a befektető igyekszik olyan értékpapírokat találni, melyek valamilyen típusú fundamentális elemzés szerint olcsónak tűnnek. Ilyenek lehetnek például azok a részvények, melyek árfolyama a könyv szerinti érték (vagy tangible BV) alatt forog, vagy igen alacsony P/E mutatóval rendelkezik.

Melyek a főbb irányelvek?

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy milyen fontosabb szabályokat érdemes követni azoknak, akik az érték alapú befektetést, mint megközelítést szeretnék a gyakorlatban alkalmazni.

Légy optimista, amikor a többiek félnek

A Berkshire Hathaway 1994-ben kiadott, a részvényeseknek szóló levelében Warren Buffett a következőket mondta: "Legjobb vásárlásainkat jellemzően akkor valósítottuk meg, amikor a piacokon valamilyen makrogazdasági esemény miatt a félelem a tetőfokára hágott." Buffett megjegyezte, a félelem a fundamentalista befektetők jó barátja. Mindez igen fontos, a befektetőknél ugyanis viharosabb időkben nagyobb szerepet kapnak az érzelmi tényezők a kereskedés során.

Légy óvatos, amikor mások optimisták

Nagyon nehéz fegyelmezettnek lenni egy olyan környezetben, mint a mostani, amikor az agresszív jegybanki monetáris lazítások arra késztetik a befektetőket, hogy vásárolják a kockázatos eszközöket. Ők lehet, hogy rövid távon szép hozamot tudnak elérni, azok az érték alapú befektetők azonban, akik tartják magukat az árfegyelemhez, hosszú távon valószínűleg jobban járnak. Ez azért van, mert a "lazább" befektetési stratégiák implicite tartalmazzák a "katasztrófa eladási opció" komponenst. Akik fizetnek egy üzletért, ezzel csökkentik biztonsági tartalékukat, vagyis azt a puffert, amivel fedezhetik magukat az előre nem látható, lefelé mutató kockázatok ellen.

A volatilitás nem jól méri a kockázatot

Meglehetősen rossznak tűnik az a megközelítés, hogy a kockázatot szélesebb értelemben véve a megfigyelt piaci árak mozgásával mérjük. Az érték alapú befektetőket leginkább azok a kockázatok érdeklik, melyek olyan eseményekhez kötődnek, amik még nem következtek be.

Az ár az, amit fizetünk, az érték az, amit kapunk

Az érték alapú befektetők álláspontja röviden így foglalható össze: a piaci ár akkor számít csupán, ha venni, vagy ha eladni akarunk egy instrumentumot. Az érték alapú befektetők kiemelik, a piacnak attraktív árat kell biztosítania ahhoz, hogy vevőként lépjenek a piacra, és elég magas árat ahhoz, hogy értékesítsék papírjaikat. A maradék időben pedig ülnek és várnak.

Ne veszíts pénzt

Az érték alapú befektetés logikailag jól összerakott stratégia, kivitelezése azonban meglehetősen nehéz. Ha 100%-banm meg vagyunk győződve arról, hogy egy A-vállalat részvénye 100 dollárt ér, akkor természetesen hajlandóak vagyunk megvásárolni ezt a papírt 60 dollárért, és még többet veszünk belőle, ha mondjuk leesik 30 dollárig.
A valóságban azonban több akadály is felmerül, amikor a befektetők igyekeznek megbecsülni egy részvény valós értékét: a jövőt illetően sok a bizonytalanság, az információkhoz való hozzáférés limitált. Mindezek ellenére meg kell próbálni a lehető legjobb becslést adni a fair értékre vonatkozóan.

Az érték alapú befektetőknél nagy veszélyt jelenthet a saját szakértelembe vetett túlzott bizalom, az önhittség, hiába van ugyanis valaki meggyőződve arról, hogy a fentebb említett részvény 100 dollárt ér, ha sosem kereskednek vele ezeken az árfolyamszinteken. A makacsság az egyik oka lehet annak, hogy egy érték alapú befektető pénzt veszít.

Warren Buffett

Warren Edward Buffett 1930-ban született Omahában. Apja részvénybróker és kongresszusi képviselő volt, nagyapjának pedig fűszer boltja volt, ahol a fiatal Buffett mellett a Berkshire Hathaway jelenlegi alelnöke, Charlie Munger is dolgozott. Buffett fiatalon kezdte az ismerkedést a tőzsdével, hiszen 11 éves korában már végrehajtotta első tranzakcióját apja brókercégénél. Egyetemi éveit a pennsylvaniai egyetemen kezdte 1947-ben, majd a gazdasági bachelor diplomáját a Nebraska-Lincoln Egyetemen kapta 19 évesen. Közgazdasági tanulmányait ezután a Columbia Business School-on folytatta.

Egyetemi évei után részvénykereskedő és elemzőként folytatta pályafutását több cégnél is, majd 1956-ban megalapította saját társaságát, a Buffett Partnershipet hat másik partnerrel együtt. A befektető cég 1962-ben vásárolt meg egy leszálló ágban lévő texiltipari céget, a Berkshire Hathawayt, ám a céget - a tervekkel ellentétben végül - nem értékesítették tovább, hanem megtartották. A vállalat fokozatosan profilt váltott és biztosítóvá alakult, amely készpénzállományát Buffett sikeres befektetésekhez használta fel, hosszú távú szemléletet követve. Buffett jelenleg a cég elnök-vezérigazgatója és legnagyobb tulajdonosa, a részvények közel negyedét birtokolva.

Bár 2008-ban a Forbes listáján a világ leggazdagabb embereként szerepelt, Buffett, vagy ahogy sokszor nevezik, az omahai bölcs meglehetősen puritán életstílust követ. Például még mindig ugyanabban a házban él, amelyet 1958-ban vásárolt, éves fizetése a Berkshire Hathaway vezérigazgatójaként pedig mindössze 100 000 dollár, ami az Egyesült Államokban nagyon szerény nagyvállalati menedzseri fizetésnek számít. Ő a világ egyik legnagyobb adakozója, miután 2006-ban felajánlott 10 millió Berkshire B részvényt a Bill Gates vezette alapítványnak. Warren Buffett véleményére kitüntetett figyelmet fordítanak a piaci szereplők, amit mi sem mutat jobban, mint hogy egyes befektetők több millió dollárt hajlandóak fizetni azért, hogy 2-3 órát együtt ebédelhessenek vele. forrás: http://www.portfolio.hu