Legutóbbi döntésével még a fokozott piaci várakozásokat is felülmúlta a japán központi bank, a Bank of Japan: a monetáris tanács döntése alapján a bank a következő két évben állampapírok és más eszközök vásárlásán keresztül teleönti pénzzel a japán gazdaságot. Az új japán kormány várakozásai szerint ez két évtizednyi stagnálás vagy lassú növekedés után beindíthatja a növekedést és végre egy kis inflációt gerjeszthet.
Az alábbi grafikon is szemlélteti a japán gazdaság relatív lemaradását: a '80-as évek végén még 7 százalék fölötti éves növekedéssel döngető ország – ami rendre verte növekedésben az USA-t - 1992-ben tendenciájában levált a fejlett országokat jellemző növekedési tempóról, az ezt követő 15 évben pedig korábbi önmagának csak az árnyékát hozta.
Az infláció jó is lehet
Utóbbi a magyar fülnek kicsit furán hangzik, hiszen mi örökké az infláció ellen küzdünk. Az infláció azonban egy bizonyos mértékig (a nemzetközi konszenzus szerint 2-3 százalékig) egészséges, egyébként pedig a gazdasági növekedés egyik velejárója (a gazdaságpolitikusok által az inflációban látott lehetőségekről a napokban Jaksity György is írt a Pénz beszél blogon).Ha ugyanis a gazdaságból teljesen eltűnik az infláció – és ez a helyzet jellemzi évtizedek óta Japánt –, akkor a családok és a vállalkozások az egyre erősödő pénzre (a deflációra) megtakarításaik növelésével reagálnak. Hiszen miért is költekeznének, ha a pénzük vásárlóértéke napról napra nő?
A folyamatok eredményeként eltűnnek a beruházások, nem keletkeznek új munkahelyek, magyarul lassul, illetve teljesen leáll a gazdasági növekedés. A mostani konszenzus szerint ebből a csapdahelyzetből csak élénkítő, inflációgerjesztő pénznyomtatással lehet kitörni. (A defláció jelentéséről és káros hatásairól egy részletes és szemléletes infografikát láthat a Concorde inflációs blogján).
A kevés gyerek miatt kevés lesz
A japán gazdaságélénkítésre kitalált intézkedéstől Inkább csak részsikereket vár Móró Tamás, a Concorde vezető elemzője. A program alapkoncepcióját úgy magyarázza, hogy az inflációs várakozások előrehozásával fel akarják pörgetni a fogyasztást (hiszen ha a pénz egyre kevesebbet ér, akkor minél előbb meg kell szabadulni tőle), ami majd beindíthatja a gazdaságot, így véget érhet a hosszú stagnálás.
Fotó: Toshifumi Kitamura
Nem csak az erős pénz a bajuk
Móró szerint az is nehézséget jelenthet majd, hogy a japán cégek külföldi versenyhátrányát nem csak a túl drága jen okozta. A japán vállalatok technológiájukat sem fejlesztettek annyit, így például a dél-koreai nagyvállalatok a fejükre nőttek. Ezt a megújulási problémát pedig nem lehet kizárólag egy leértékeléssel megoldani.A jen gyengülése már jóval az élénkítő programot meghirdető kormány hatalomra kerülése előtt, még tavaly ősszel megindult (ezt zöld nyíl jelzi az árfolyamgrafikonon). Nem véletlenül: az ellenzéki kampány fő üzenete az volt, hogy a jegybank mindent meg fog tenni a növekedés beindításáért. (Ezt követően a jen tényleg meredeken gyengült, de még így is távol van a válság előtti szinttől.)
Nem csak a japánok
A pénznyomtatás nem ritka jelenség mostanság a fejlett gazdaságok esetében: az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank, a Fed is próbálkozik már vele egy ideje. A japán kísérlet azonban azért drasztikus, mert a szigetország háromszor annyi pénzt pumpál a gazdaságba, mint amennyit például az Egyesült Államok (pontosabban összegszerűen lényegében ugyanannyit, csak a hatása lehet háromszoros, hiszen a gazdaságuk harmadakkora).Az amerikai és a japán jegybanki programok összehasonlítása | ||
szempontok | Amerikai jegybank (Fed) | Japán jegybank (BoJ) |
havi eszközvásárlás volumene | 85 milliárd USD | 75 milliárd USD |
éves GDP | 15 590 milliárd USD | 5530 milliárd USD |
havi eszközvásárlás az éves GDP %-ban | 0,55 % | 1,35% |
forrás: Portfolio.hu |
A pénzeső, amitől rettegni kell
Az agresszív monetáris élénkítés célja az is, hogy a gazdaságba kerülő hatalmas pénzmennyiség nagyobb kockázatvállalásra ösztönözze a piaci szereplőket. A monetáris lazítás a jegybank tervei szerint a japán állampapírpiacról sok befektetőt külföldi piacok felé terel majd. Egyszerűen azért, mert a megtakarítók a gyengülő jen és a lenullázódó állampapírhozamok elől kiutat keresnek.Tömeges eladások
Erre a természetes reakció pontosan az, hogy a megtakarítók ezeket az eszközöket eladják és jobb befektetés után néznek. Az állampapírpiacról kiáramló pénzek pedig gyengítik a jent is, hiszen folyamatos és tömeges jeneladásokat generálnak. Ez egy részben öngerjesztő folyamat lehet, ami egyre több és több megtakarítás külföldre menekítését válthatja ki.Móró szerint a jent tovább gyengítheti, ha a lomha lakossági megtakarítások tényleg megmozdulnak. A japán GDP közel kétszeresére rúgó, 9000 milliárd dolláros lakossági megtakarítások ugyanis nagyrészt bankbetétben annak, és ha a csökkenő kamatok, illetve a gyengülő jen miatt ennek az összegnek csak az egy százaléka megmozdul, és kimegy az országból, az hatalmas összeget, 90 milliárd dollárt jelent.
Szép, szép, de veszélyes
A pénznyomtatás válságkezelő eszközként való bevetését évek óta pártoló Paul Krugman lelkesedéssel fogadta a döntést a blogján. „Japán végre tényleg tesz is valamit azért, hogy kiszabaduljon a deflációs csapdából. Reménykedjünk, hogy sikerrel járnak” – írta a Nobel-díjas közgazdász.Soros György szerint a japánok lépése „valóságos szenzáció”, azonban az intézkedések veszélyeire is felhívta a figyelmet pénteken: a befektető szerint könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy az emberek a jen esését hosszú távú jelenségnek vélik, melynek következtében majd külföldre menekítik pénzüket. Ez olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a gazdaságpolitika könnyen elveszítheti a kontrollt a korábban beindított folyamatok felett.
Fotó: Yoshikazu Tsuno
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a veszélyek ellenére üdvözölte a bejelentést. Szerinte sokat köszönhetünk az elmúlt évek jegybanki beavatkozásainak, mivel azok hozzájárultak a növekedés felpörgetéséhez. Lagarde elmondta: a japán jegybank mostani lépése is ezt a célt szolgálja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybankok önmagukban nem oldhatják meg az összes problémát. A jegybanki aktivizmus mellett a közpénzügyek rendbetételére – tehát a költségvetési hiány csökkentésére – is szükség van.
Nekünk is jól jöhet
Jó hír nekünk, hogy a Japánból kimenekülő megtakarítások egy része a hozamokat keresve valószínűleg Magyarországon köthet ki – ennek már látszanak is a jelei a tovább csökkenő magyar állampapírhozamokon, ami egyébként újabb jegybanki kamatcsökkentéseket tesz lehetővé Matolcsyéknak.„Láthatóan a jegybanki pénzteremtések – ez is – rendkívüli módon befolyásolják az eszközárakat, emelő hatással vannak a részvényekre, kötvényekre, stb, miközben valós inflációt – egyelőre – nem okoznak” – írta Zsiday Viktor alapkezelő a blogján.
Zsiday szerint Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel a japán állampapírok hozamának csökkenése megnöveli más országok állampapírjainak keresletét. „Habár eddig úgy éreztem, hogy a 4,5-5 százalékos hozam már kevés a külföldieknek, de a japánok belépése ezen változtathat, és nem is kell ehhez konkrétan magyar papírt venniük. Elég ha letolják például a spanyol hozamot 5-ről 3 százalékra, máris vonzóbb az éves magyar diszkontkincstárjegy minden szereplő számára. Akár 4 százalék alatt is."
forrás: http://index.hu/gazdasag/2013/04/16/japan_penznyomtatas/
0 megjegyzés:
Speak up your mind
Tell us what you're thinking... !